A mondatfókusz minden bizonnyal az egyike azon lényeges témáknak, melyek semmiképpen sem elhanyagolhatóak egy nyelv tanulmányozásakor. A szintaktikai egységek mondanon belüli kombinatorikus lehetőségei az egyes nyelvek szintén számos kutatási lehetőséget nyitnak meg. Az információszerkezet elméletében a fókuszt gyakran különféle fogalmakhoz kötik, és általában azt a mondatrészt értik alatta a megjelölésén, amely egy célzott kérdésre leggyakrabban választ ad, vagy amely a kommunikációs cselekményben új, ugyankkor a kontraszt kifejezésére is használják. A mondatfókusz ezen keretén belül három nyelvet vizsgálok meg: a horvátot, a szlovént és a magyart. A mondatfókusz jelensége egyértelműen definiálható a magyar nyelvben és tárgyalják a grammatikák is míg a szlovén és a horvát nyelvtanokban általában kevés teret kap ez a téma. A dolgozat első részében a megfigyelt nyelveket három kritérium szerint sorolom be, azaz genetikai, érintkezési és tipológiai hasonlóságuk alapján , majd ezek alapján vizsgáltam tovább a szórend tipológiáját az alapvető szintaktikai elemek (alany, predikátum és tárgy) sorrendje szerint a semleges és fókuszos mondatokban. Semleges mondatokban a szavak speciális sorrendben egyeznekjelennek meg, vagyis egymás mellett állnak, és így mondatot képeznek. Ha a mondat felépítése önmagában nem érthető, akkor a mondat egészét kell figyelembe venni. A semleges szórendben az összes szintaktikai összetevő azonos szinten fontos a beszélő számára, és egyikük sem emelkedik ki különösebben. Ugyanakkor a szavak nem semleges sorrendjében néhány összetevő kiemelésre kerül, mivel a közlésfolyamatban a hangsúly és a megértés fontos. Ennek az interdiszciplináris diplomamunkának a központi részében megkíséreltünk rámutatni a vizsgált nyelvek azon sajátosságaira, amelyek befolyásolják a szavak sorrendjét a mondatokban, mint a horvát és szlovén klitika, illetve (magyar elnevezéssel) az előtagok. A dolgozat utolsó részében a három vizsgált nyelvben a mondatrészek fókuszálásának rendszerét elemezzük, a hasonlóságokra és a különbségekre összpontosítva, valamint arra, hogy mi a mondat legfontosabb pozíciója és mitől függ a fókuszosság. Ezenkívül a dolgozatban megvizsgálom az alapvető szintaktikai kategóriák sorrendjét a nem semleges szórendben, azaz abban, amely közvetlenül függ a mondat értelmi tagolásától.